Claude Loxhay, Jazz'Halo (16/06/2020)
Né en 1977, Viktor Tóth est un saxophoniste hongrois à la carrière éclectique: trio Arura tout en intimisme, avec Miklos Luckás au cymbalum, l'instrument à cordes typiquement hongrois (album The Present, chroniqué par le passé) ou quartet incisif avec Tercet (But inside). Il a côtoyé son compatriote Mihaly Dresch, le contrebassiste américain William Parker et a auparavant enregistré Popping Bopping avec Bart Maris et Climbing with mountains avec la paire Mátyas Szandai (cb) et Hamid Drake (dm) présente ici.

A la trompette, Bart Maris, leader d'un duo avec Lode Verkamp, membre du Flat Earth Society comme de MikMâäk, ainsi que de Moker avec le guitariste Mathias Van De Wiele.

A la contrebasse, Mátyas Szandai qui a étudié la contrebasse classique à Budapest avant de se tourner vers le jazz, côtoyant Archie Shepp, David Murray ou Chris Potter.

A la batterie et frame drums, l'Américain Hamid Drake, l'un des piliers de la free music: Don Cherry, Pharoah Sanders, William Parker ou Assif Tsahar. Il a enregistré avec Dave Liebman et William Parker mais aussi avec des free jazzmen européens comme Peter Brötzmann (Song sentimentale) ou Mihaly Dresch (Sharing the shed). Pour El Negocito, il a déjà enregistré Live at la Resistenza, avec le saxophoniste John Dikeman.

A la batterie aussi, David Hodek, jeune prodige hongrois (il a commencé à jouer à trois ans) qui a étudié à Budapest.

Enfin, spoken words et rap, Simple One qui a notamment enregistré Vice and virtues.

L'album a été enregistré live au Lamantin Jazz Festival et au Mu Theater de Budapest. Dès le départ, démarrage sur les chapeaux de roue sur tempo échevelé, très tendance Ornette Coleman-Don Cherry, avec ce Rabbit's Race qui porte si bien son nom: éructation de saxophone alto, avec contrepoint de trompette flamboyante sur une rythmique ébouriffée. Après quelques minutes (effet de mode oblige?), le rap de Simple One: "It's not a free jazz festival, it's a rap festival".

Sur Melone Song, un tempo plus apaisé, avec un bel équilibre entre alto, trompette et spoken words. Rocky revient à un rythme plus élevé, avec Simple One qui annonce la météo: prévision de vents violents comme ceux des souffleurs. Sur D run, intro à la flûte, puis Toth passe rapidement à l'alto, avec passage vocal de Simple One.

Sur Yes you can, intro au clavier de Toth avant de passer à l'alto avec partie de spoken words, comme sur D & Ac, Popzene, Ablak et rap sur Triumph sur un rythme de marche solennelle.

Personnellement, question de génération, je préfère les plages sans partie vocale: Afro Kutir ou cette très belle intro de Popzene, jouée en duo alto-trompette, une merveilleuse complicité.

Un compromis entre texte au relent revendicatif et quintet à double rythmique marqué par la musique d'Ornette.

Raphaël Benoit, Citizenjazz France (15/09/2019)
"Le label El Negocito Records n'est jamais à court de bonnes surprises. On a une nouvelle fois l'occasion de s'en convaincre avec la parution du septième disque de l'excellent saxophoniste hongrois Viktor Tóth dans la maison belge.

L'album rassemble plusieurs enregistrements réalisés en 2015 avec The Mahasimadavi Players, une troupe de choc qui compte Bart Maris à la trompette, le rappeur Simple One ou encore l'impressionnant contrebassiste Mátyás Szandai. Pour la batterie on retrouve le vieux compagnon de route Hamid Drake, mais aussi le jeune prodige hongrois Dávid Hodek. Si on ne présente plus le premier, il est plus que temps de parler du second, qui jouait dans son premier groupe professionnel à l'âge de 4 ans, formait The Dávid Hodek Quartet à l'âge de 11 ans, et sortait le premier album du groupe l'année suivante.

L'alternance entre les deux batteurs selon les titres décuple les possibilités rythmiques et donne des ailes à la formation. Enregistré au Lamantin Jazz Festival en Hongrie en 2015 ainsi qu'au Mu Theater à Budapest, LAMU est un petit bijou de groove et d'effusions sonores. L'influence d'Ornette Coleman est toujours aussi présente. Ce n'est pas une ombre qui plane mais un soleil qui irradie la voie qu'emprunte Viktor Tóth. La musique est très actuelle, les thèmes abordés aussi : ce disque ne relève pas du plagiat mais revendique bien un héritage à travers sa création. Et ça le rend indispensable.

Mischa Andriessen, Jazz and Mo #9 p.57 (09/2019)
Al enige tijd is de jonge Hongaarse altsaxofonist Viktor Tóth een interessante nieuwe stem. Onder andere omdat hij zijn liefde voor de onstuimigheid van de vrijere jazz uit jaren 60 geen moment verbergt en die ook de huidige tijd wil binnentrekken. Nu gebeurt dat zo ongeveer aan de lopende band. Een deel van de jazzkritiek raakt niet uitgepraat over iemand als Kamasi Washington, maar Tóth is meer toegewijd en van humor vervuld. In het eerste nummer voert hij de freejazzclichés in zo'n hoog tempo op dat de luisteraar er meteen de houdbaarheid van vreest, tot plots rapper Simple One invalt en de band met 2 drummers en de nooit aflatende Bart Maris op trompet te verstaan geeft dat het anders moet: ze zijn hier niet op een jazzfestival.

Ze zijn daar nu juist wel, dat is precies het punt. Ontzaglijk respect voor die geste en humor. Maar alle geniale partijen daargelaten, komt de muziek toch vaak op platgetreden paden. Vooral ook omdat de rapper ritmisch sterker is dan inhoudelijk. En omdat de musici zich inhouden om de man die het woord voert niet te overstemmen. Waarom niet gewoon vrijuit spelen?

Gáspár Károly, JazzMa Hungary (10/03/2019)
"A szabadság madara"

Tóth Viktor nevét hallva a nyitottság, tolerancia, no és persze a hatalmas tudás jut eszembe. A nagyszerű altszaxofonos hosszú évek óta a hazai jazz szcéna meghatározó alakja, aki mindig a saját útját járja. Soha nem azt keresi, éppen mi a trendi, Ő maga teremt "divatot".

Most a Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players nevű formációjának a 2015-ös Lamantin Jazz Fesztiválon, és a MU Színházban adott koncertjeiből válogatott "LAMU" címet viselő új albuma pörög lejátszómban.

Nemzetközi csapatról van szó, hiszen a belga Bart Maris trombitál, a német Simple One rappel (nyilván művésznév), a Franciaországban tevékenykedő hazánkfia, Szandai Mátyás bőgőzik, illetve a szlovákiai-magyar őstehetség, Hodek Dávid dobol. De három szám erejéig ("D&Ae", "Ablak", "Jam/ Do My Thing") váltás van a doboknál, ugyanis a kiváló amerikai Hamid Drake különleges játékát hallhatjuk.

A korongon felcsendülő 12 dal mindegyikét Tóth Viktor jegyzi. Nos, az anyagra -jó értelemben véve- az eklektikus jelzőt használnám. A modern mainstream, az Ornette Coleman-féle free jazz, a hip-hop, a rap, és bizony a klasszikus muzsika motívumai, hangulata, aurája mind-mind betölti a "LAMU"-t.

Nemrégiben volt szerencsém beszélgetni Viktorral az általam szerkesztett és vezetett rádiós jazzmagazinban, ahol elmondta, hogy a "LAMU" egy általuk kitalált, "létrehozott" madár, mely a szabadság jelképe. Pontosan ezt a "feeling"-et testesíti meg számomra a lemez. Megkapó természetességgel haladnak, utaznak-utaztatnak a műfajok, vonulatok közök a művészek, lerombolva a falakat, mégis óvva és életben tartva az igazi jazz zenét!

Tóth Viktorra muszáj figyelni, mert mindig értékeset, maradandót alkot! Így tett -fantasztikus társai segítségével- a "LAMU" kapcsán is. Nyissuk meg szívünket-lelkünket, és tartsunk Velük!

Port.hu (02/2019)
Tóth Viktor jazz szaxofonos, zeneszerző hetedik lemeze LAMU címmel jelent meg a napokban, a belga el Negocito kiadó gondozásában. A szaxofonos három kirobbanóan sikeres koncertfelvételéből állította össze az anyagot, melyet az elmúlt években a Mahasimadavi Players elnevezésű nemzetközi sztárgárdával vett fel.

Olyan nagyságok játszanak a lemezen, mint az amerikai Hamid Drake (dob), Bart Maris Belgiumból (trombita), a német afro rapper Simple One, Szandai Mátyás Párizsból (bőgő) és a kimagasló tehetségű Hodek Dávid (dob). A zene modern, sodró lendületű és stílusokon átívelő. Viktor a zenét speciálisan ezekre a nagyszerű művészekre írta, akikkel a koncert az első pillanatától szabad szárnyalás, áradó lendület, kreatív áram. A CD a Mesterportán és a tothviktor.hu-n kapható. A lemezbemutató koncert március 29- én a jazzszaxofonozás legnagyobbjával, Kenny Garret-tel közös esten a MOMkult-ban a Get Closer Jazz Fesztivál keretén belül lesz.

Tóth Viktort 2018-ban beválogatták a Kult50 kiadványba, vagyis a hazai Kultúra 50 meghatározó egyénisége közé. A Fidelio kiadványa így ír róla: "A legszikárabb magyar jazzmuzsikus. Vagy ott van valahol, és beleáll, vagy nem, de akkor nincs is tovább. Kérlelhetetlen, következetes és alázatos. A szaxofonos már most – tavaly ünnepelte a 40.-et – fiatalok példaképe, mert ugyan nem tanár, de tanít. Jazztáborban Csíkban, Mediawave/Tartóshullám-workshopon és máshol. Tóth Viktor legtalálóbb zenei kifejezési eszköze a mondat, nem a dallam vagy a strófa, mint a többségnek. Mesélő, akiről – talán nem túlzás egy negyvenesnél – nyugodtan el lehet mondani, hogy történetei (visszatérő dallamai) lassan már klasszicizálódnak."
A Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players egyik legutóbbi koncertjéról a sajtó így írt: "Ha ez a jazz jövője, akkor alig várjuk", másikról: "Ezen az estén Viktor lehető legcoolabb oldala dominált, a rá jellemző, katartikusan lélegzetelállító köntösbe burkolva."... Valószínűleg ezen az estén sem lesz másként, ahogy írják: "Tóth Viktor művészete maga a szabadság, kötöttségektől mentes örvénylő zenefolyam", ha pedig megnézzük kik is a partnerei ebben a formációban, biztosak lehetünk, hogy valami izgalmas, impulzív, szabad áramlásban lesz részünk. Bart Maris a belgák ikonikus trombitása repít, ámulhatunk azon, hogy hányféle sound jelenhet meg a zenei térben... Az afrojazz ritmusról - az általunk jól ismert, ma Párizsban élő - Szandai Mátyás bőgős, a tört ritmusok energiájáról, Viktor zenakaraiban 13 éves kora óta játszó "csodadobos" Hodek Dávid gondoskodik. És aki soha nem volt tájakra repít minket beszédével, spoken word betéteivel: Simple One raper Berlinből.

"Tóth Viktor a magyar jazzélet egyik legsokoldalúbb figurája. Zenei személyisége ugyanolyan hatással képes megnyilvánulni virtuóz postbop-fenegyerekként (a Tóth Viktor Tercettben), mint a lélekhez szóló, spirituális muzsika különleges tolmácsaként (az Arura Trióban)" – írja róla a sajtó. Climbing with mountains című albuma a 2007-es év,- legújabb lemeze a Szemed Kincse a 2014-es év legjobb jazz lemeze díjat nyerte el. A 2010-es év jazz-személyiségének választották, 2014 és 2015-ben pedig az év altszaxofonosának szavazták Magyarországon. A szaxofonos saját magát egy úton járó kereső emberként látja, zenei törekvéseiben az egyetemes harmóniával vágyik egységre. 2010-ben jelent meg Tartim című albuma majd ezt a Popping Bopping követte 2011-ben. Olyan nagyságokkal játszott együtt, mint Hamid Drake (dob), Henry Franklin (bass), William Parker (bass), Piotr Wojtasik (trombita), John Betsch (dob), Dresch Mihály (sax), közös koncertjeiket a zenész, mint a tanulás, önfejlesztés nagyszerű alkalmait látja. Hangszeres játékára a dinamikus, mégis érzékeny kifejezésmód jellemző, zenei megnyilvánulásaiban a pillanat energiáit kívánja megragadni. Játszott Európa és az Egyesült Államok számos jazzfesztiválján, saját tercettjét vezeti, kortárs táncossal duettezik, népzenét gyűjt, zenét szerez, új utakat keres.
A belga el Negocito kiadó gondozásában megjelent LAMU című album kapható már a Mesterporta lemezboltban (1. kerület Corvin tér).